Használtautós napok után egy óra alatt oldódott ki a vállam

Egy szeptemberi szombaton hárman is ugyanarra a kombira jöttek megnézni, és a nap fele azzal telt, hogy ugyanazt a történetet háromszor mondtam el.

A második érdeklődő a szervizkönyvet lapozta végig, közben pedig végig a telefonján volt egy másik hirdetés. Ez a szakma ilyen, mert aki autót vesz, az egyszerre öt helyen keres, és ezt nem lehet rossz néven venni tőle.

A próbaút után jött a szokásos kör a motorháztető alatt. Megmutattam, hol volt szíj- és görgőcsere, hogy a vezérlést hol csinálták, és hogy a hátsó kerékjárati ív alatt van egy javított folt, amit én mondtam el neki, nem ő talált meg.

Aztán este hétkor, amikor bezártam az irodát, jöttem rá, hogy aznap összesen tizenegy órát töltöttem el vagy egy kocsi ülésében, vagy az íróasztal mögött. A vállam ilyenkor úgy áll, mintha valaki fentről nyomná lefelé.

Ezt a fajta merevséget évekig természetesnek vettem, egészen addig, amíg egy fórumos beszélgetés más irányba nem terelte a gondolataimat.

Amit a fórumon írtak, és amit visszakérdeztem

A használtautós fórum egyik topikjában valaki azt írta, hogy a kereskedésben töltött évek után az orvos küldte el gyógytornára, mert a nyaki gerince megsínylette az ülőmunkát. Alá valaki bedobta a karmathaimasszazs.hu oldalát, mondván, hogy neki ez segített, amikor a torna már nem hozott újat.

Én visszakérdeztem, hogy a masszázs nem inkább kényeztetés-e, mint kezelés, mert nálam addig ez a szó egy szállodai hétvégét jelentett. A válasz nagyjából így hangzott: „ha egyszer kipróbálod és utána be tudod kötni a biztonsági övet fájdalom nélkül, meg fogod érteni”.

Ez a mondat ült be a fejembe, mert az öv becsatolása nálam tényleg egy rossz mozdulat volt hónapok óta.

Rákérdeztem arra is, mennyi időt vesz el egy alkalom, mert szombaton nálunk nyolctól délutánig folyamatos a forgalom. Azt írta, hogy hétköznap este is lehet menni, mert későig nyitva vannak, és ő maga is munka után szokott bemenni.

Ami a kezelés után változott

Az első alkalomra a kereskedésből mentem át, munkaruhában, és őszintén szólva úgy éreztem, hogy nem ide tartozom. Ez az érzés körülbelül öt percig tartott.

A masszőr végigkérdezte, hol fáj, mit csinálok egész nap, és hogy erősebben vagy finomabban dolgozzon. Amikor elmondtam, hogy naponta órákat ülök kormány mögött és íróasztalnál, bólintott, mint aki ezt már hallotta párszor.

A kínálatból végül a hátra és a vállra menő kezelést választottam, a karmathaimasszazs.hu oldalán ugyanis külön lehet válogatni aszerint, hogy melyik testrész a gond. Van száraz, ruhában végezhető változat, és van olajos is, több hosszúságban.

A masszázs alatt egyszer szóltam, hogy a bal lapocka alatt finomabban kérem, és onnantól úgy is ment tovább. Utána tíz percig ültem az öltözőben, mert egyszerűen nem akaródzott felállni.

Este a kocsiban a biztonsági övet nem kellett kétszer nekifutásból elkapnom. Ez az apróság volt az, amiről a fórumon írtak, és amit előtte nem hittem el.

Másnap reggel a kereskedésben az egyik kollégám kérdezte meg, hogy mi változott, mert állítása szerint egyenesebben álltam a pult mögött. Nem meséltem el neki rögtön, mert magam sem hittem, hogy egyetlen alkalom ennyit számít. A második után viszont már én küldtem el ugyanarra az oldalra, mert ő tizennégy éve ül ugyanabban a székben.

Azóta havonta megyek, és a hosszú szombatok után is másképp érek haza. A masszázs nálam már nem a jutalom kategória, hanem ugyanolyan tétel, mint a szervizidőpont, csak nem a kocsira szól. Az autós szakmában szoktuk mondani, hogy a szervizkönyv nélküli kocsit nem éri meg megvenni, mert nem tudod, mi történt vele. A magam esetében pontosan ez a helyzet állt fenn, csak nálam a Karma Thai masszázs szalonjában került először szó arról, mi történt velem az elmúlt tíz évben.